Zalai-dombság

Zalai-dombság
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén elterülő középtáj.

Hírlevél-feliratkozás

Kíváncsi, lakóhelyén milyen programokkal találkozhat? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Milyen a legutóbbi hírlevél?

A dombhátakon folyóvízi üledékeket találunk, a jégkorszaki szélbarázdákban kialakult völgyek némelyike az egykori Pannon-tenger pliocén korú üledékeit is feltárja. A sűrű, csaknem párhuzamos, de dél felé kissé szétterülő völgyek rendszere morfológiailag erősen tagolja. Ez a felszabdaltság nem kedvezett a nagyobb települések kialakulásának, így vált jellemzővé a „szeges" falutípus.

Legjelentősebb folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója. Területének nagy hányadát erdő borítja, az országos átlagnál kisebb a szántóföldi termelés jelentősége.

Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia


Az ipari számára legfontosabb a szénhidrogén-, építőanyag- és termálvíz-vagyona. A mára jórészt kiapadt kőolaj- és földgázkészletek kiaknázására alakult meg a MAORT, amely az államosítás után is a terület fejlődésének egyik fő mozgatórugója maradt.

A Zalai-dombság két legnagyobb városa Zalaegerszeg és Nagykanizsa.

A tájra gondolva írta Ruffy Péter 1972-ben:

˝Ezernyi völgy. Ezernyi hajlat, ezernyi domb, ezernyi erdősziget. [...]
Ezernyi hajlék, fehér présházak, vasalt ajtajú öreg borospincék, tündérnyi völgyhajlatok...
fekete rigó füttye hinti be a tájat. A tájat mely hasonlíthatatlan.
A tájat, amely egyedülvaló.˝

Forrás: Wikipédia

Címkék