Tihany

Tihany
Tihany Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten.

Hírlevél-feliratkozás

Kíváncsi, lakóhelyén milyen programokkal találkozhat? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Milyen a legutóbbi hírlevél?

A mai település ezen kívül abban tűnik ki a többi magyar település közül, hogy az elmúlt években itt volt a legmagasabb egy főre eső jövedelem, és országosan itt a legmagasabbak az ingatlanárak.

Híres, ma már csak emlékként meglévő adottsága volt a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely az apátsági templom és a visszhang domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták.(Télen azonban még mindig megfigyelhető bizonyos mértékben)

Tihany nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tyiho") szóban keresendő.

A félsziget alapzatát a sárgás-fehér a Pannon-tengerből származó homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A felső-pannon tenger képződményeiben egyre homokosabb a rétegsor, az előrenyomuló víz beterítette a mai középhegységek peremzónáit. A mintegy 40-50 m vastag rétegben találhatók meg a híres kecskekörmök (Congeria ungulacaprae-k). Tihanyban a klasszikus lelőhely a gödrösi agyagbánya volt. Ezeket ma már nem mossa partra a víz, mert a partot kikövezték. Csak a népi monda őrzi a vízbe veszett kecskenyáj történetét.

Tihany szárazon a 71-es főúton, az északi partról gépkocsival (busszal), kerékpáron vagy gyalog közelíthető meg, mivel a vasút nem állandóan a partvonalon halad, megálló csak Aszófőn (kb. 5km) van és például a Tihany expressz is csak Balatonfüreden (kb. 8km) áll meg. A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található.

Vízen a település a Szántód és Tihany között a nem egész évben közlekedő kompon (vagy egyéb hajón, esetleg úszva) közelíthető meg a félszigetnek a tóba legmesszebb benyúló pontjánál. A félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy.

A félszigetet a kompkikötőtől keleti irányban lehet a part mentén megtekinteni, míg a nyugati oldalon a Sajkodon át vezető úton, amely a part mellett gépkocsik elől le van zárva, és amely út végében egy kikötő van, de a szigetet így nem lehet körbejárni. (Bozsai öböl)

A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. Itt találhatók az egykori gejzír működésének maradványai.

A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók az amúgy itthon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken. A természetvédelemnek ezt a minősítését az egyedülálló geológiai képződmények indokolták, mivel számos vulkáni eredetű kőzet és terepképződmény található a tájban.

Tihany
Forrás: Wikipédia


A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi fekete kőből épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a Bakony-Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5-8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt «vulkáni süveg» magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." - írják róla a geológusok.

A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tavak és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.

Régészeti leletek tanúskodnak a vaskori és bronzkori helyben lakókról, de voltak itt római telepesek is, akiknek itt volt vízi átkelőhelye a Balatonon.

Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása.

A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg Pannonhalma, másolata ennél több helyen, például itt.

A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a 18. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.


A tihanyi vár

A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistaútvonala, tanösvénye, azaz jelzett sétaterv térképei segítségével. Ilyen útvonal a Lóczy-Tanösvény (Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások érintésével). De van „Történelmi emlékhelyek" túra is a Barátlakások, Apáti templomrom, Újlaki templomrom köré szervezhetően.


Néprajzi műemlékek

Műemléknek számít még az apátság altemploma mellett az egykori apátsági pince-présház együttese. Kirándulásra csábít az Óvár-hegy földsáncrendszere is, mely a középkorban remetetelep volt. Továbbá fontos épület együttes a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen, illetve a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is.

Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetéjéről figyelt, és észelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak.

Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós is; Sajkodon élt néhány évig Németh László, itt vendégeskedett Szabó Lőrinc. De számos más művészt és alkotót is megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.

A Pisky sétányon haladva megtekinthető a berendezett Parasztgazda házát és itt található a Halászcéh és a Fazekasház épülete is. Tihany látnivalói közé tartozik a Babamúzeum is, melyben népviseletbe öltöztetett porcelánfejű babák láthatók. A látogatható tihanyi obszervatóriumban a Föld mágneses terének változásait figyelik. Ebben az épületben kapott helyet a geofizikus Eötvös Loránd emlékkiállítása is.

Nem látogatható a parton található MTA Limnológiai kutatóintézet, amely többek közt a halak életével és a Balaton vízminőségének vizsgálatával foglalkozik.

Forrás: Wikipédia

Címkék