Természetvédelmi területek

Természetvédelmi területek
A balatoni régió gazdag természetvédelmi területekben.

Hírlevél-feliratkozás

Kíváncsi, lakóhelyén milyen programokkal találkozhat? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Milyen a legutóbbi hírlevél?

Attyai Láprét Természetvédelmi Terület: a láprétet három bővizű forrás táplálja és biztosítja ennek különleges élőhelynek a fennmaradását. Ősszel szőnyeget alkotva nyílik a területen az illatos hagyma. E jégkorszakból itt maradt maradványnövényt a láp hűvös klímája őrizte meg egészen napjainkig. Ugyancsak ezt a mikroklímát kedveli a szibériai nőszirom és a különböző orchideafélék.

Bakonygyepesi Zergebogláros Természetvédelmi Terület: a Csigere-patak által táplált láprét több értékes növény mellett elsősorban a zergeboglár, e ritka jégkorszaki maradványnövényünk élőhelye.

Balatonfüredi Erdő Természetvédelmi Terület: A Péter- és Tamás-hegy gyepének, és abban élő növényeinek köszönheti védettségét. A Koloska-völgyet övező sziklákon megkapaszkodtak a karszt-bokorerdő mediterrán klímát kedvelő fajai.

Koloska-völgy (Forrás: Wikipédia)
Koloska-völgy (Forrás: Wikipédia)


Balatonkenesei Tátorjános Természetvédelmi Terület: ezt a korábban erőszakos gyomként nyilvántartott és e szerint irtott növényt ma már csak a fokozott védelem tudja megmenteni a kipusztulástól. A tátorján ma ismert élőhelyei közül ez a legjelentősebb.

Darvas-tói Bauxitlencse Természetvédelmi Terület: ebben az egykori bányában a nem annyira ellenálló kőzet folyamatos aprózódása felszínre hozza a kemény, ellenálló rétegeket. E helyen tanulmányozhatók a lefejtett bauxitlencse alól előbukkanó víznyelők, töbrök és dolomitos karsztképződmények.

Hamvas rétihéja (Forrás: Wikipédia)
Hamvas rétihéja (Forrás: Wikipédia)


Devecseri Széki-erdő Természetvédelmi Terület: a terület jelentős része erdő, gyep, láp és mocsár. Elsősorban a ritka növényfajokat rejtő, sajátos klímájú láprétjei értékesek.

Farkasgyepűi Kísérleti Erdő Természetvédelmi Terület: a területen 1926-tól folynak erdőfelújítási kísérletek, 1974 óta pedig a különböző bükkös társulások életét tanulmányozzák itt a kutatók.

Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület: a fenyves fái egészen egyedülállóan futóhomokba kapaszkodtak, s e kedvezőtlen talajhoz alkalmazkodva él itt hazánk legszebb erdeifenyő-állománya (lásd: ősfenyves).

Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület: a Hévízi-tó felülete 47500 négyzetméter, forrása napi 80 millió liter vizet ad! A víz hőmérséklete télen is meghaladja a 26 fokot. A tó fenekét tőzegiszap fedi. A tóval együtt az azt körülvevő park is védett.

Hódoséri Ciklámenes Természetvédelmi Terület: a Hódos-ér-patak völgyében virágzik az erdei ciklámen, pedig általában a bükkösök talaját nem kedveli.

Hévízi gyógytó (Forrás: Wikipédia)
Hévízi gyógytó (Forrás: Wikipédia)


Keszthelyi Kastélypark Természetvédelmi Terület: a park mai nagysága mindössze 8 hektár. Már egy 1769-es térképen is szerepelt bejelölve, de az angolpark kiépítése csak 1792-ben kezdődött. A mai élőkert és park végleges formáját Festetics Tasziló révén kapta.

Látrány-puszta Természetvédelmi Terület: míg az 1850-es évekig időnként összefüggő vízréteg borította, ma már csak a mélyebben fekvő helyek mutatják a közel természetes állapotot. Ritka növénye a tőzegpáfrány és a lápi csalán. A nagy póling, a hamvas rétihéja és a kékbegy fészkelési területe.

Sárosfői Halastavak Természetvédelmi Terület: a Meggyes-erdő déli részén lévő halastavak főleg ornitológiai értéket képviselnek. A terület nem látogatható.

Somlóvásárhelyi Holt-tó Természetvédelmi Terület: a tavat valamikor lecsapolták, de a bukó visszatartó funkciójának köszönhetően a lápréten mindig áll a víz. Ennek köszönhetően a sás, nád, bokorfüzek jól érzik itt magukat, és gazdag az állatvilága.

Sümegi Mogyorós-domb Természetvédelmi Terület: a domb maga 125-140 millió évvel ezelőtt lerakódott mészkőlemezekből épül fel. A kutatóárokban jól elkülöníthetők a földtörténet különböző koraiban lerakódott rétegek.

Erdei ciklámen (Forrás: Wikipédia)
Erdei ciklámen (Forrás: Wikipédia)


Szentgáli Tiszafás Erdő Természetvédelmi Terület: ez Európa jelenleg legnagyobb őshonos tiszafása. A Miklóspál-hegy nedves, hűvös mikroklímája kedvez e növényfaj fejlődésének. A sziklákkal teleszórt talajon annyira jól érzik magukat, hogy valamennyi korosztályuk felelhető a területen.

Tapolcafői Láprétek Természetvédelmi Terület: a védettség elsősorban a láprétek növényeinek élőhelyére vonatkozik. Ilyen növény például a zergeboglár, valamint a különböző kosborok, nősziromfélék és gyapjúsásfélék.

Tapolcai-tavasbarlang Felszíne Természetvédelmi Terület: a barlangot 1902-ben fedezték fel. Vizét a bauxitbányászat elszívta, közel három méterrel csökkent a talajvíz szintje. A bányák bezárása nyomán szerencsére megint található benne víz.

Úrkúti Őskarszt Természetvédelmi Terület: Úrkút lakói szenet keresve találtak rá a felszín közeli mangánra. Az értékes ércet kézi erővel fejtették és így maradhattak meg azok a karsztformák, amik sehol máshol nem találhatók meg. A rózsaszín mészkősziklákban ősi kardlábúak, tengeri liliomok, ammoniták, csigák, kagylók maradványai szép számmal találhatók.

Zergeboglás (Forrás: Wikipédia)
Zergeboglás (Forrás: Wikipédia)

Uzsai Csarabos Erdő Természetvédelmi Terület: a terület áfonyás-, csarabos tölgyese miatt érdekes.

Várpalotai Homokbánya Természetvédelmi Terület: ebben a nem nagy méretű bányafalban 200 csiga-, több mint 100 kagyló- és 100 egysejtűfajt találtak a kutatók. Az egykor élt állatok vázai a vízfenéken, finom homokágyon rakódtak le, rájuk jégkorszaki kavicsréteg került, és a homokágynak, valamint a kavicsrétegnek köszönhetően maradhattak meg viszonylag épségben.

Zalakomári Madárrezervátum Természetvédelmi Terület: a terület legszebb része a páfrányos, magyarkőrises égerláperdő.

Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület: az ország legmagasabban fekvő arborétumaként klímája hűvös, célja pedig a Bakony őshonos növényzetének bemutatása.

Címkék