Káli-medence

Káli-medence
A hegyek koszorújában található Káli-medence 1984 óta védett.

Hírlevél-feliratkozás

Kíváncsi, lakóhelyén milyen programokkal találkozhat? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Milyen a legutóbbi hírlevél?

A Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a Balaton. A Balaton-felvidék másik nagy medencéje a Pécselyi-medence, kettejük között található a 395,8 m magas Halom-hegy.

A Tapolcai-medencét és a mai Balatonfelvidéktől délre eső részeket becslések szerint 10 millió éve elárasztotta vizével a Pannon-tenger. Ezt követte a vulkáni centrumok megjelenése cirka 6-3 millió évvel ezelőtt.

A Balaton-felvidék egykor monogenetikus (tehát összetartozó, inkább kisméretű kitörések sorozata egy jól körülhatárolható helyen mint amilyen egy völgy, felföld vagy ebben a kokrét esetben medence) vulkáni működés színhelye volt.

˝Kicsiny kis vulkánocskák ezek a Vesuvióhoz, meg az Etnához képest. Ha az Etnát ideállítanánk a Dunántúl közepébe, bizony majdnem az egész Balatont eltakarná, meg a Balaton-felvidéket és Somogy északi részét. Hát még a 6000 m magas kelet-afrikai Kilimandzsáró! Majdnem az egész Dunántúlt elfoglalná, s csúcsa messze túlszárnyalná az Alpokat, s 4000 méternyi felső része állandóan hóba és jégbe volna temetkezve. A mi szerény kis balatoni vulkánjaink nem ilyen zord fennségűek, hanem annál kedvesebbek, bájosabbak.˝

A Káli, a Tapolcai-medece és a Tihanyi-félsziget vulkanikus folyamatait ezen belül is a hidromagnetizmus jellemezte. [1] A láva megküzdött a felszínre kerülésért: először a gőzök és gázok süvítettek ki nagy erővel és az első törmelékek, a finom kőzetpor még vízbe hullottak vissza- ebből keletkezett a tufit. A fokozatosan szárazzá váló területen már tufaként rakódott le, erre buggyant ki végül a láva, ami szabályos, kerek lefolyást alkotott.

Forrás: Wikipédia
Forrás: Wikipédia



Az éghajlat a pliocén szárazabb időszakában a víz lassan kiédesedett és eltűnt, üledéke homok és agyaglerakódásokat eredményezett. A pleisztocénig leginkább a szél, utána a vízfolyások erodálták, formálták a felszínt, együttes munkájuknak csak a bazalt állt ellen. Ahogy a panóniai tengerüledék lepusztult egyre jobban kiemelkedtek a valahai vulkáni kúpok, a mai tanúhegyek.

A leghíresebbek a csonkakúp alakú Badacsony, a Gulács, a Tóti-hegy és a szigligeti-hegyek.

A Balaton árka később súlyedt be, és töltődött fel édesvízzel, körülbelül 15-20 ezer éve. A vulkánosság egykori emlékei még a szénsavas források, mint a Kékkúti ásványvíz.

Az északi a Dobogó-patak völgyében fekvő Balatonhenye; ásványvízéről hazánkban és külföldön is híres Kékkút ami a medence legkevesebb lelket számláló települése; a Káli-medence déli kapujaként is emlegetett Kővágóörs és a hozzá tartozó balatonparti Pálköve, ahol Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944) egykori nyaraló lakja található; a Káli-medence földrajzi középpontjában fekvő Köveskál, és a valahai Sásd romjai. A Kopasz-hegy keleti lábánál fekszik Mindszentkálla és a hozzácsatolt Kisfalud; a Hegyestű közelében Monoszló; a Burnót-patak völgyének torkában Salföld és az északnyugati Szentbékkálla.

Forrás: Wikipédia

Címkék