Hévíz

A fürdőhely története már a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már - valószínűleg - a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is arra utalnak, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictus-ként említik.

Az első tanulmány a tóról 1769-ben jelent meg, Szláby Ferenc munkája. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics (I.) Györgynek köszönhető. Aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

Forrás: Wikipédia

A mai település Hévizszentandrás és Egregy községek egyesítéséből jött létre 1946-ban.

1992. május 1-jén városi címet kapott.

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A KSH adataiból kitűnik, hogy Budapest után Hévízen a második legtöbb az eltöltött vendégéjszakák száma. Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.


Nevezetességek

Védett lápterület, véderdő és park

Schulhof sétány és a Sétáló utca

1998-ban adták át az új héttornyú

Szentlélek római katolikus templomot Egregyen - Hévíz egykor önálló településén - áll a 13. századi Árpád kori templom.

A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Egregyi borozók Református-Evangélikus Templom

Egregyi Jézus szíve Templom

Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút

Hévíz város Pantheonja

Szoborpark Szent András a kereszten Hévízgyógyfürdő és

Szent András Reumakórház

Halott római katona sírja

Történelmi villák


Forrás: Wikipédia