Georgikon Majormúzeum

Georgikon Majormúzeum
A Georgikon (régiesen Georgicon) a Festetics György gróf által alapított gazdasági tanintézet volt Keszthelyen; egyes épületeiben ma a Georgikon Majormúzeum működik, míg oktatási intézményként jogutódja a Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar.

Hírlevél-feliratkozás

Kíváncsi, lakóhelyén milyen programokkal találkozhat? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Milyen a legutóbbi hírlevél?


A georgikon ógörög szó eredeti jelentése: a földművelésről szóló tanköltemény; a leghiresebb Vergilius Georgicája. A keszthelyi Georgikon neve ezen túl az alapító keresztnevére is utal.

Gróf Festetics György a hazai gazdálkodás fejlesztésére alapította iskoláját Keszthelyen, amely 1797 júliusában egy tanárral (Balla Károly) és egy tanulóval kezdte meg működését. Célja az volt, hogy felsőbb szervezetű gazdasági tanintézete és földműves-iskolája legyen, de hamarosan még hat, vagyis összesen nyolc külön rendeltetésű iskolai intézményt egyesített benne, melyek mindegyikének - közvetve vagy közvetlenül -, eredetileg saját birtokai számára a gazdatiszt-képzés volt a feladata. Az intézményt József nádor 1801. augusztus 23-án szántással avatta fel. Ugyanebban az évben a keszthelyi kis gimnáziumot ötosztályossá emeltette és abban nemes ifjak számára convictust alapított (amelyet 1808-ban Sopronba helyezett át).

Tudományos gazdasági iskola, közönségesen ezt értik Georgikon elnevezés alatt, célja volt szakképzett gazdatisztek nevelése, továbbá földbirtokosoknak alkalmat adni, hogy az okszerű gazdálkodást elsajátítsák, valamint hogy a gazdasági ipar terjesztéséhez hozzájáruljon. Tanfolyama a grófi ösztöndíjasok részére három éves volt, külső tanulók egy-két évre is fölvétettek. A tanév eleinte trimesterekre, utóbb félévekre volt beosztva. A tulajdonképi gazdasági szaktanulmányokon kivül a matematikai és fizikai-veterináriai szak részesült kiváló figyelemben. Az oktatás latin, német és magyar nyelven folyt. 1846-tól fogva ugy az oktatás, valamint az ügykezelés egészen magyar nyelven ment.

A parasztiskola, vagyis földmívelés-iskola célja az uradalom részére lendő cselédnevelés volt. A tanítást, mely olvasás, irás és számoláson kivül a gazdaság elemeire, gyümölcsészet, selymészet, méhészetre stb. terjedt, felügyelet mellett főleg két grófi stipendiátus teljesítette. A tanfolyam nem volt szorosan meghatározva, a fölvett fiuk addig maradtak az iskolában, ameddig azt szükségesnek vélték. Az iskola 1789 elején nyilt meg.

Forrás: keszthely.hu
Forrás: keszthely.hu


- A Pristaldeum rendeltetése volt oly jogvégzetteknek a gazdasági jogba s egyáltalában a gazdasági ismeretekbe való beavatása, kik uradalmi ügyvédekké v. jogtanácssosokká készültek. Az 1804-1805-iki tanévvel nyitották meg.

- Az erdész- és vadásziskola két, a felsőbb s az alsóbb osztályra oszlott. A felsőbb tanulóit önálló erdőkezelőkké képezték, az elsóbbiéból erdőőröket, erdőkerülőket neveltek. A felsőbb osztály tanfolyama három éves, előadási nyelv a német volt. Megnyilt az 1806-7. tanévvel.

- A kertésziskola a grófi kertész vezetése alatt állott, ki a szaktárgyakat tanította s a gyakorlati beavatást végezte, emellett elemi tanító vagy stipendiátusok is tanították a kertészekké képzendő fiukat. A tanfolyam két éves volt, gyengébbeket tovább is ott tartottak.

- A mérnökiskola célja volt kellő előképzettségü ifjakat a gazdasági építészetben, csatornázás, öntözés, hidak, malmok, iparüzletek építése és berendezése terén kiképezni, mivégből azok a két évi tanfolyamban nemcsak elméleti oktatásban részesültek, hanem e közben és az egy évi gyakorlatban a mesteremberek munkáját ellenőrizni, a számadásokat s az építési hivatal ülésein a jegyzőkönyvet vezetni tartoztak. A kézművesek számára berendezett vasárnapi iskolában a másodéves hallgatók tanítani tartoztak. A tanfolyam sikeres befejezése után a gróf a jelesebb hallgatókat saját költségén Pestre küldte mérnöki oklevél szerzése céljából, minek megtörténte után uradalmi mérnökképen néhányan közülök a Georgikonban a matematikai szakban mint tanárok is nyertek alkalmazást. A mérnöki iskola 1808. nyilt meg.

- A ménesmester- és lovásziskola feladata volt a ménesek részére szakképzett személyzet nevelése. Azonkivül olyanok is fölvétettek, kik a lovaglásban magasabb kiképeztetést nyerni óhajtottak. Eleinte a tanfolyam két, utóbb négy éves volt. A tanítást a Georgikon állattenyésztési és állatorvosi tanárai, két grófi lovászmester s egy istállófelügyelő végezte. Az oktatás magyar és részben német nyelven történt. Az iskola az 1807-8. tanévvel nyilt meg.

- A gazdaasszonyiskolában leányokat a háztartásban, kézimunkákban, baromfitenyésztésben, stb. képeztek ki, sőt az erkölcs-, illem-, egészségtanban, rajzolás- és zenében is kaptak oktatást. A tanfolyam három éves volt; két férfi s egy nő végezte a tanítást. Az iskola 1808-ban nyílt meg.

Címkék