A Balaton déli partján, Szántód és Balatonszárszó között található. A délnyugatra fekvő Kőröshegy felé a felszín emelkedik.
Elérhető az M7-es autópályán, illetve a Budapest-Székesfehérvár-Nagykanizsa-vasútvonalon.
Régészeti leletek szerint már a 4. században kelta földvár állt területén, amely a helység névadója. Földvárnak első írásos említése a 11. századból származik, majd 1358-ból.
![]() |
| Forrás: Wikipédia |
A 17.-19. században Földvár-puszta néven jelzik a térképek. Valójában Kőröshegy pusztája ebben az időben.
A fürdőtelepet a 19. század végén a gróf Széchenyi-család alapította. Gróf Széchényi Viktor gyámja, gróf Széchényi Imre, felparcellázta a korábbi puszát. Parkot hozott létre, amelyet Spur István mérnök és Schilhán József kertész készítettek el. 1896-ban nyitották meg hivatalosan a fürdőtelepet. Ekkor már negyven szép villa állt a településen. Kedvelt üdülőhely lett az arisztokrácia és magas hivatali, katonai körökben.
A két világháború között jelentősen fejlődött.
1948-ban vált ki Kőröshegy anyatelepülésből és lett önálló község. 1985-ben nagyközségi rangra emelkedett.
1992-ben kapott városi jogot.
Nevezetességei
Vaskori földvár maradványa - (innen a település neve)
Neves villák: Bajor Gizi, Széchenyi Zsigmond, báró Korányi Frigyes, Kandó Kálmán, Rákosi Jenő, Rákosi Szidi, Rákosi Viktor villája
A kikötő gyaloghídja (Magyarország egyetlen többtámaszú vasbetonszerkezetű hídja - ipari műemlék)
Galambsziget - a kikitő építésekor mesterségesen alakították ki
Római katolikus templom (tervezte Irsy László, 1944-ben szentelték) különlegesek szines üvegablakai
Kápolna - 1897-ben épült Kármelhegyi Boldog asszony tiszteletére
Közelében parkerdő.
Forrás: Wikipédia























