Balaton-felvidék

Balaton-felvidék
A Balaton-felvidék a Balaton északi partján, nyugati-keleti irányban húzódó kiemelkedés, fennsík. A Bakonytól a veszprém–nagyvázsony–tapolcai törésvonal választja el.

Hírlevél-feliratkozás

Kíváncsi, lakóhelyén milyen programokkal találkozhat? Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Milyen a legutóbbi hírlevél?

A Balaton-felvidék egyenetlen, 150-200 méterrel a tó fölé emelkedő fennsík, amelyet túlnyomórészt permi és triász kori üledékek alkotnak. A 300 méter fölé emelkedő magaslatokat a lepusztulásnak ellenálló tűzköves mészkő alkotja. A legmagasabb kiemelkedések a Som-hegy 440 méter, a Recsek-hegy 430 méter, a Nagy-Gella 419 méter, Hideg-hegy 397 méter, és a Kisbükk 376 méter a Veszprémfajsztól a Káli-medencéig húzódó északi vonulatban. A part fölé emelkedő déli vonulat nem ilyen magas: a Vörösberény fölötti Megye-hegy 307 méter, Felső-hegy 315 méter, Keresztfa-hegy 349 méter, Nagyles 317 méter, Hegyestű 337 méter, Őrsi-hegy 304 méter.

Jellegzetes táj a Balaton-felvidéken (Hegyestű Geológiai Bemutatóhely) Forrás: Wikipédia
Jellegzetes táj a Balaton-felvidéken (Hegyestű Geológiai Bemutatóhely) Forrás: Wikipédia


A Balaton-felvidék szerkezeti mélyedéseit rendszerint fiatalabb puha rétegek töltötték ki, amelyek egy részét a lepusztulás eltávolította. A községek általában ezekben a kis termékeny talajú medencékben épültek fel (Balatonszőlős, Pécsely, Tótvázsony, Nagyvázsony, Mencshely, Monostorapáti, Köveskál, Kővágóörs). Kővágóörs északi szegélyén több km hosszúságban húzódott a híres kőtenger, amelyet nagy részben már kibányásztak, legszebb részei már csak Szentbékálla határában láthatók.

Címkék